Gasztro, life, travel gluténmentesen

ChillOut

ChillOut

Hát ez is eljött

2020. június 01. - ChillOut

Sziasztok,

 

egy éve... majdnem pontosan egy éve írtam meg az első és egyetlen bejegyzésem. Hát nem kapkodtam el a második bejegyzést maradjunk annyiban. :D

Úgy indult, hogy ez majd egy jó kis utazós blog lesz. Hmm... hát tévedtem... Rengeteg minden történt, de talán a legfontosabb, hogy gluténérzékeny lettem (de jó, legalább tudom, hogy miért voltam az utóbbi 3-4 évben állandóan rosszul), így úgy döntöttem, hogy akkor ez egy kis utazós, gluténmentes életes, napi blogos kis blog lesz. Na ezt jól megaszontam. :) 

Szóval a mai bejegyzésem szóljon az elmúlt hétvégéről.

A Párommal hétvégente szeretünk elmenni kirándulni az Ő megfogalmazásában (erről majd később), és egy baráti párral közösen nyakunkba vettük a Bakonyt. Természetesen nem elvetemült módon, szimplán autóval, és nyilván azért egy kis lábmozgással (de részünkről tényleg csak kicsivel). 

Jártunk a nyirádi bauxit bányánál, egyszerűen leírhatatlan a látvány. Nagyon jól tudom, hogy Magyarország tele van csoda helyekkel, de sokszor mégis elcsodálkozom, amikor eljutok az egyik ilyen számomra csoda helyre, ahol a színek kavalkádját találom. Hoztam róla képet is, beszéljen az helyettem. 

 bauxit_banya2.jpeg

Itt természetesen autóval voltunk, és csak gyönyörködni szálltunk ki az autóból, no meg fényképezni. 

Közel 54 kép elkészülte után tovább mentünk a Haláp-hegyre. Magunkat nem meghazudtolva, amíg lehetett autóval mentünk fel. Végül az utolsó pár métereket gyalogszerrel tettük meg, és csodálatos panoráma tárult a szemünk elé. Nem csak a kilátás volt gyönyörű, de a nyugodtság is, ami a helyből áradt. 

halap-hegy.jpeg

A túrát itt zártuk délelőttre, átmentünk Tapolcára ebédelni. Meg kell mondanom, minden egyes alkalommal félek elmenni egy-egy új helyre enni, mert ki tudja, hogyan viszonyulnak az ételallergiásokhoz. DE!!! És ez most nagyon nagy de, ugyanis egy olyan szuper helyre sikerült elmennünk, szuper kiszolgálással, pincérrel, amit nem győzök hangsúlyozni. Tapolcán a Hotel Gabriella éttermébe mentünk el, a Vízimalom étterembe. Kinn ültünk le a Malom-tónál, a pincér azonnal jött, egy végletekig kedves ember (nagyon ritka manapság az ilyen felszolgáló). Az étlap olyan mint az újság, minden egyes étel mellett az allergén információkkal, de hát ugye mi persze, hogy a Konyhafőnök ajánlatait nézegettük, ami külön táblán volt. Sajnos azon nem volt feltüntetve az allergén infó, viszont azonnal a rendelkezésünkre állt a pincér, és külön a chef-hez is bement megkérdezni, nehogy véletlenül rossz információval szolgáljon. Egyáltalán nem teher volt a számára, legalábbis nem látszott rajta. A rendeléskor szinte mindegyikünknek volt valami kívánsága, változtatása, de mindent szó nélkül azonnal megoldottak. Nagyon hálás vagyok, mert libacombot sikerült ennem grillzöldségekkel. Nagyon finom volt, mindenkinek szeretettel merem őket ajánlani, mert szerintem ritka az ilyen kiszolgálás a mai világban. 

tapolca.jpeg

Végül a napot a Szent-György hegyi bazaltorgonákkal zártuk. Mi a Párommal addigra már nagyon elfáradtunk, így teljesen nem mentünk fel, csak kb 85%-ig, de hát ez ilyen. Majd legközelebb. :)

bazaltorgona.jpeg

Hihetetlen napunk volt, rengeteg látványossággal, finom ételekkel, és kiszolgálással. Bátran ajánlom mindenkinek, hogy próbáljátok ki. Akár a túrákat, akár az éttermet. 

Hamarosan újra jövök. ;)

 

Csók, Puszi

ChillOut

A bejegyzés trackback címe:

https://chill-out.blog.hu/api/trackback/id/tr7715719944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása